Creative Action against Discrimination

Színház

A színházi workshopokat gyakran azonosítják a játékos megközelítéssel. Ugyanakkor, a színházi alapú gyakorlatok a résztvevők számára olyan komplex élményt nyújtanak, ahol nemcsak a tudatos, verbalizált gondolatok és a testbeszéd játszanak fontos szerepet, hanem a saját testükkel és környezetükkel kapcsolatos tudatosságuk, az érzéseik és érzeteik is erősen hatnak.

A színház egy olyan nyelvezet, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy kifejezzék és megosszák egymással világnézeteiket, kapcsolataikat és tapasztalataikat. A jelenlegi társadalom paradigmáinak, értékeinek, mechanizmusainak és ellentmondásainak dramatizálásával a színház platformot biztosíthat a diszkrimináció, az identitás, a hatalom, a kiváltság és a sztereotípia fogalmainak kritikus szemmel történő feltárására és megvitatására.

A szerepjátékon keresztül a színház lehetővé teszi, hogy az ember más nézőpontokat és érzéseket fedezzen fel, megértsen másokat azáltal, hogy belebújik az élethelyzetükbe. A színház tudást nyújt, önmagunk, mások és a világ megismerésének eszköze. A rasszizmus és a diszkrimináció a hatalmi kiegyensúlyozatlanságból, elfogultságból, előítéletekből és sztereotípiákból ered, amelyek megakadályozzák az embereket és a társadalmi szereplőket abban, hogy lehetőséget kapjanak az értelmes eszmecserére, párbeszédre és fejlődésre. Mivel a színház cselekvésen keresztül tanít, ezzel egy olyan gyakorlati eszköz is, amely segít az embereknek tudatosítani, elemezni és formálni a saját valóságukat. Továbbá nagyon hatásos, mivel valódi kapcsolatokat teremt és nemcsak érzelmileg vonja be a résztvevőket, hanem intellektuálisan is, tehát összetett intelligencián alapul.

A tanulásnak ez a módja a testet, a beszédet és a szerepjátékot is használja, ami egy olyan mentális folyamathoz vezet, amit nehéz lenne más módon elérni.

A térhasználat döntő jelentőségű a színházban, de kultúránként eltérő a térfelfogás és a térhasználat. A térben és térrel való munka elősegíti az interkulturális kompetencia és tudatosság kialakítását, valamint annak megértését, hogy a hatalmi viszonyok hogyan befolyásolják esélyeinket arra, hogy valaminek a részesei vagy kirekesztettjei leszünk. A rasszizmus és a diszkrimináció térben történik, és a tér használatával performatív módon megjeleníthető és kezelhető.

Fontos a jó időzítés, hiszen a színjátszásban is figyelnek az érzelmi ritmus betartására. Például, a jól ütemezett párbeszéd és interakció segíthet a pozitív kapcsolat kialakításában, a konfliktusok konstruktív kezelésében stb. Ennek a dimenziónak az ismerete jelentős változást hozhat.

Egy workshop során a csoportdinamika is hozzátartozik a színdarab létrehozásához. A csoporttal való munka azt is jelenti, hogy különböző véleményekkel, felfogásokkal is foglalkozunk kell. Az embernek segít egy ilyen csoportban való részvétel, hogy megkérdőjelezze és kiszélesítse saját világképét. Ezzel kezelni tudja elfogultságát, segít elfogadni és megismerni más véleményeket. Egy sokszínű csoportban való részvétellel elősegíthető a kapcsolatok kialakítása különböző emberekkel, leküzdve a félelmet és a feszengést.

Ahogyan a színjátszás mint módszer használható a diszkrimináció elleni küzdelemben, úgy megfordítva, a a diszkriminációval kapcsolatos ismeretek is gazdagíthatják a színházi munkát. A szerepjáték során erősödik az empátia és megismerjük a másik nézőpontját. Hogyan viselkedik valaki egy másik ember helyzetében? A diszkriminációról és a kiváltságokról szóló elmélkedések ugyanúgy beépíthetők a színházba, mint ahogy a társadalmi státusz kérdése is a színházi munka fontos része. Az emberi sokféleség különböző dimenzióinak tudatosítása lehet az alapja egy szerep összetettségének. Végül, de nem utolsósorban, ez a megközelítés érzékennyé teheti az embereket a különbözőség iránt, és bevezetheti a diszkrimináció elleni küzdelembe azokat, akik korábban esetleg nem voltak nyitottak erre a témára.  

Másszóval, a színház tökéletes a diszkrimináció elleni munkára!

A színházi workshopok több különböző módszertanra épülnek, többek között az Elnyomottak Színháza gyakorlataira. Célünk, hogy elgondolkodjunk, beszélgessünk, és megkérdezzük magunktól: “mit tehetek én egy  jobb világ létrehozása érdekében?”.

 

Link az eszköztárakhoz: 

www.caad-project.eu/hu/eszkoztarak/